Egy esetleges államcsőd veszélyéről, és arról, hogy a válságot nemcsak elszenvedni lehet, hanem ki is lehet használni …

Mostanában már nem azt kérdezgetik, hogy hova tegyék a pénzüket válságos időkben, hanem hogy jó helyen van-e a pénzük egy államcsőd esetén a bankban, vagy vegyék ki és tegyék a párnájuk alá.
Néha már az az érzésem, hogy tájékozódottabbak azok az emberek, akik nem olvasnak újságot, és nem néznek hírösszefoglalókat. Ijesztően megnőtt a tájékozatlan, vagy ami még rosszabb a politika és nem az olvasótábor érdekeit kiszolgáló manipulatív irományok száma kis hazánkban. Újabban az államcsőddel való riogatás az egyik fő slágertémájuk. Úgy látszik elfogyott a pénz a “kenyeret és cirkuszt!” programhoz, már a “sör és a virsli” is megfizethetetlen, így egy olcsóbb műfaj került előtérbe a “horror”, addig-addig ijesztgetjük szegény magyart, míg a végén örül, hogy nem elfogyott, hanem csak csökkent a jövedelme. Mennyivel jobban mutat a jelenlegi politikai vezetés kampányában az elkerültük az államcsődöt, mint az “elrontottuk”.
Tekintsünk most el attól, hogy Magyarország nem egy elszigetelt állam, hanem tartozik valahova, 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagja és mint ilyen, a többiek nem hagyják tönkre menni. No nem azért, mert irgalmas szamaritánusok, hanem azért, mert nem érdekük. Vissza akarják kapni a hiteleket, meg akarják kapni az exportjuk ellenértékét, tovább akarják folytatni az árukereskedelmet stb…. Sokkal egyszerűbb egy esetleges államcsődnek hitelekkel és fizetési megállapodásokkal elejét venni, mint elviselni a következményeit. MINDENT EGYBE VETVE A VALÓS ÁLLAMCSŐD VESZÉLY MINIMÁLIS, a politikai vezetésnek, ha nem rontja el, “fejetlenül is” minden eszköz a kezében van az elkerülésére.
Mi is az az államcsőd?

Egyszerűen és tömören az állam fizetésképtelensége. Milyen fizetni valója van az államnak? Hát például nyugdíjak, segélyek, járadékok, munkabér az állami vállalatok dolgozóinak, a közszolgáknak, az állampapírok kamata és tőkéje (kötvények, kincstárjegyek stb.) és végül, de nem utolsó sorban az államadósság kamata és törlesztése. Meg kell azonban különböztetnünk a belső és a külső adósságot. Államcsődnek csak a külső adósságot nevezzük, vagyis azt, amikor az állam képtelen kifizetni külső adósságait, lejáró kötelezettségeit. A külföldi devizákban denominált államkötvények és a külföldi államadósság a fontos ebből a szempontból. Ennek a megkülönböztetésnek nagyon egyszerű oka van, az állam ugyanis a belső adósságát, azaz a közszolgák és állami vállalatok dolgozóinak bérét, a nyugdíjakat stb. pusztán a bankóprés bevetésével is kielégítheti. Igaz ezzel nem élhet korlátlanul, mert a mértéktelen pénzkibocsájtás inflációhoz, sőt hiper inflációhoz vezethet.
Tekintettel arra, hogy Magyarország már évtizedek óta nem a megnövekedett gazdasági potenciáljából fizeti vissza hiteleit, hanem újabb és újabb hitelekből – folyamatosan ki van és volt téve az államcsődnek. Abban a pillanatban, ahogy az ország nem kap több hitelt megszakad a lánc, és nincs miből rendezni a korábbi adósságot. Ez történt tavaly ősszel, amikor az elmélyülő pénzügyi válság következtében kialakult bizalmatlansági hullám miatt az ország csak nagy nehézségekkel az IMF-től és a Világbanktól kapott hitelt. Ezekből a hitelekből még áll rendelkezésre forrás, így legkorábban ősszel, amikor is elérkezik az első évfordulójuk merül fel újra a kérdés, tudunk-e fizetni.
Az államnak tehát van arra lehetősége, hogy a belső kifizetések korlátozásával, azaz megszorító intézkedésekkel forrásokat csoportosítson át. Ilyen szempontból, ha úgy tetszik politikai döntés az államcsőd, így nem árt óvatosnak lenni a prognozisokkal. Annak a veszélye ma Magyarországon, hogy államcsőd lesz 1:10000-hez, mindenki aki mást mond hozzájárul egy esetleges önmegvalósító jóslat beteljesüléséhez (nem kell hozzá ténylegesen – elég a hire is …)
Jó helyen van a pénzünk államcsőd esetén a pénzintézetekben?

Magyarországon a pénzintézetek nem állami, hanem magántulajdonban vannak. Ráadásul a döntő többségüknek külföldi anyavállalata van. Nem a betétek befagyasztása a fő félnivaló, hanem a Ft gyors inflálódása. A bankbetét még nyugalmi időszakban sem alkalmas a pénz értékének megőrzésére, hisz átlagosan és általában a nettó (kamatadó mentes) teljesítménye nem éri el az átlagos inflációt.
Nincs az állam kezében olyan eszköz, amellyel közvetlenül le tudná nyúlni az ott elhelyezett pénzeket. Közvetetten azonban, az infláció, pláne a hiperinfláció gerjesztésével bizony hozzájárulhat az ott elhelyezett összegek elértéktelenedéséhez. Más a helyzet egy esetleges bankcsőd esetén. Ez bármelyik országban bármikor előfordulhat, hiszen a bankok eleve “bizalomra építő intézmények”. Ők ugyanis nem a bevételeikből fizetik kiadásaikat. Tartalékolási kötelezettségüktől függően a náluk elhelyezett betétek 10-20-szorosát helyezhetik ki hitelként. Ez azt is jelenti, hogy nem kell ahhoz tényleges csőd, hogy egy bank fizetésképtelenné váljon, elég annak pusztán a híre is. Ha ugyanis a betétesek egyszerre veszítik el nagy tömegekben a bizalmukat és egyszerre indulnak meg kivenni a pénzüket semmi sem állíthatja meg a csődöt. (Sokan emlékszünk még a Postabank előtt kígyózó hatalmas sorokra.)

Mi történik bankcsőd esetén a betétesek pénzével? Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk ismerkedjünk meg a befektetésvédelmi intézményekkel.
1) OBA (Országos Betétbiztosítási Alap)

Mire vonatkozik?
Kötelezően tagja valamennyi magyar bank és takarékszövetkezet, külföldi érdekeltségű bank magyarországi leányvállalata, lakástakarékpénztárak. Az OBA a náluk elhelyezett, névre szóló befagyott Ft és nem Ft (OECD-tagállam fizetőeszközében elhelyezett) bankbetétek és a 2003. után kibocsájtott banki kötvények és letétek után fizet magánbetéteseknek és vállalatoknak maximum 13 millió Ft-ig. (betét és el nem számolt kamat után is) Ha például egy bankban valakinek befagyott 12 millió Ft betétje, amin 2 millió Ft kamat van, akkor megkapja a betét teljes összegét és a neki járó kamat felét. A garancia bankonként és betétesenként értendő, így a garancia megtöbbszörözhető, ha több bankban több névre helyezzük el a betéteket. Lényeges változás, hogy a betétbiztosításnál önrész nincs!!!!
Mire nem vonatkozik az OBA garancia?
a) Magyarországi banki fióktelepek megtehetik, de számukra nem kötelező csatlakozni az OBA-hoz. (pl. Axa, Ing, Citi, Oberbank, Fortis, Dresdner – rájuk a saját anyaországi törvények vonatkoznak, amelyek némely esetben akár kedvezőbbek is lehetnek a hazainál – pl. a Citibank – Írország 24 millió Ft). A BNP Paribas is fióktelepként működik, de ő az egyetlen olyan fióktelek, amely a magyar OBA biztosítását kínálja.
b) Nem vonatkozik a garancia tőkepiaci eszközökre, a banki kínálatban szereplő nyílt és zártvégű befektetési alapokra, kamatozó részvényekre, szövetkezeti vagy célrészjegyekre.
c) Önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre (szemben a magánnyugdíj pénztárakkal, amelyek védettsége 100 %-os).
Mikor fizet az OBA?
A magyar betétbiztosító a kifizetéseket a betétbefagyás után 15 nappal kezdi meg, s 3 hónap múlva fejezi be (ez viszont még kétszer 3 hónappal megfejelhető, így végső soron akár 9,5 hónapnyi idő is lehet). Az OBA mindehhez a bankok védett állománya után fizetendő – idén például 0,09 ezreléknyi – díjból, illetve az általa kezelt vagyon kamataiból teremti elő a forrást. Mi van, ha ez a forrás nem elegendő? Ilyenkor lép be a sokat emlegetett állami garancia intézménye. Na ez az, ami egy esetleges államcsődnél el kell felejteni, mert semmit sem ér.

2) BEVA (Befektetővédelmi Alap)

Ide azok az ügyfelek fordulhatnak kártalanításért, akik bizományosi, kereskedelmi, portfóliókezelési, értékpapírletét-őrzési, illetve letétkezelési, vagy ügyfélszámla-vezetési és értékpapírszámla-vezetési szerződéssel rendelkeznek, követelésük 5 napnál hosszabb ideig befagyott, s a bíróság elrendelte az adott befektetési szolgáltató felszámolását. Fontos tudni, hogy az alap nem fizet pusztán a befektetés értékvesztése (azaz például a részvényárfolyamok esése) esetén.

3) PGA (Pénztárak Garancia Alapja)

A magán-nyugdíjpénztári megtakarítások és azok hozamainak teljes összegének kifizetésére hivatott a Pénztárak Garancia Alapja (PGA), amely akkor áll helyt, ha a magánnyugdíjpénztár nem tud fizetni tagjának egyösszegű szolgáltatást vagy járadékot. A PGA hatásköre viszont nem terjed ki az önkéntes nyugdíj- vagy önsegélyező pénztári megtakarításokra, de állják a biztosítóktól vásárolt és befagyott esetleges magánpénztári követelések terheit. A pénztárak befizetéseiből gazdálkodó és jelenleg bő 5 milliárd forintos tartalékkal rendelkező alap – a Bevával ellentétben – mögöttes állami költségvetési garanciával is büszkélkedhet.
És mi a helyzet bankcsőd esetén a befektetési alapokkal?

A magyar jogszabályok értelmében a hazai befektetési alapok önálló jogi személyek, amelynek tulajdonosai a befektetési jegyek tulajdonosai. Tehát egy alapkezelő felszámolása esetén is, a befektetési alap tovább létezik, és annak vagyonából kizárólag a tulajdonosok részesedhetnek.
Egy további biztosíték, hogy az alapkezelőtől szervezetileg is elkülönült, független letétkezelő feladata többek között a befektetési alap nettó eszközértékének számítása és az alapkezelők ellenőrzése is. A letétkezelőn túl az alap könyvvizsgálója is hozzájárul az alapok szabályos működéséhez. És van még egy lényeges körülmény.

Luxemburgi törvények

Luxemburg, bár földrajzilag, fizikai határait tekintve kis ország, a világ egyik legfontosabb pénzügyi szolgáltató központjává kűzdötte fel magát. Ezt a szerepét azzal alapozta meg, hogy multikulturális, multinacionális hátteret biztosított a legjelentősebb nagy nemzetközi pénzintézetek, befektetési alapok számára, egyben az ország évek óta stabil politikai és gazdasági háttérrel rendelkezik. Luxemburg igyekezett úgy kialakítani a gazdasági, pénzügyi szabályokat, hogy azok biztosítsák az üzleti és banktitkok megőrzését, miközben megakadályozzák a pénzmosást. Olyan szabályozó jogszabályokat alkottak, amelyek egyszerre biztosítják a titkos adatkezelést, a befektetők érdekeit és a pénzügyi szektor transzparens működését. Igy pl. az itt bejegyzett befektetési alapok megegyeznek abban, hogy az alapkezelők az elért hozam legfeljebb 6 %-át tarthatják meg költségeik fedezésére, a többi 94 %-ot a befektetők között befektetés arányosan kell szétosztaniuk, a pénzintézetek szemben a bankbetétekkel nem élhetnek “ex has” direktívákkal, a hasznon előre meghatározott mértékben osztozkodniuk kell.
Jelenleg egyetlen biztos pont van az emberek és a cégek életében ma Magyarországon: a bizonytalanság. Nézzük meg vázlatosan mit tehetünk a bizonytalanság csökkentése érdekében!

Legfontosabb teendők válságos időkben (magánszemélyeknek, cégvezetőknek és cégeknek)

1) Rövid távú, könnyen hozzáférhető tartalékok feltöltése (3-6 havi megélhetéshez, túléléshez szükséges összeg)
Válság idején az ember könnyen elveszítheti munkahelyét. Egy esetleges állásváltáshoz, cégeknél termelésvisszafogáshoz, csökkentéshez mozgosítható tartalékokra van szükség. Ezért ezeket a rövidtávú tartalékokat likvid formában kell elhelyezni (pl. akciós bankbetétben, kincstárjegyben, államkötvényben stb). Ha reális az államcsőd veszélye – most nem az – akkor az állampapírokat jobb békén hagyni. Mind magunknak, mind cégeknek célszerű vészforgatókönyvet készíteni:
- Mi lenne, ha máról holnapra kirúgnának az állásomból?
- Cégeknél : Mi lenne, ha máról holnapra 20-40 %-ot csökkenne az árbevétel? (munkaerő-helyzet, megrendelések, felvevő piacok) – fedezeti ár és fedezeti volumen ismerete – Mekkora az az ár, amely még fedezi költségeimet (fix költségek és változó költségek), de nyereség már/még nem képződik? Mekkora az a termelési volumen, amely mellett a fix és változó költségeim fedezve vannak, de nyereség még nincs?
2) Kiadások szoros kontrollja, visszafogása
A folyó kiadások semmiképpen sem haladhatják meg a folyó bevételeket, a megtakarítások felélését és az új hitel felvételét mindenképpen meg kell akadályozni. Magánszemélyek vezessenek háztartási naplót, cégeknél pedig célszerű az utalványozási jogosultságok felülvizsgálata, a normál termelési kiadásoktól eltérő pénzügyi döntések centralizálása.
3) Új hitel felvételt elhalasztani, régi hiteleket felülvizsgáltatni, ha szükséges és lehetséges konvertáltatni.
4) Biztosítások felülizsgálata – cél minden fontos, nélkülözhetetlen dolog – lakás, gyártelep, autó stb. új értéken legyen biztositva.
5) Ingatlanok ára általában esik. Ilyenkor tehát nem célszerű a kieső bevételt ezek értékesítéséből pótolni, de egy válságos időszakban általában jó áron lehet VÁSÁROLNI!!!
6) Hosszú távú befektetések: szerencsére egyre több embernek vannak nyugdíjcélra, gyerekeinek hosszú távú tőke-felépítésre különféle befektetési konstrukciói. Sőt ma már egyre több cégnek is van olyan befektetési szerződése, amely a cégvezetők és tulajdonosok kiszállási stratégiáját (“leszarási pénz”) van hivatva megvalósítani. Ezek, ha jók, akkor részvény típusú alapokban vannak. Nagyon-nagyon fontos, hagy ezek ilyenkor be legyenek fizetve. Ugyanis ilyenkor, amikor ennyire alacsonyak az árfolyamok, nagyon olcsón juthatunk hozzá: ugyan annyi pénzért akár kétszer annyi befektetési egységhez is juthatunk. Ezek a végén ugyan annyit fognak érni, mint amiket drágán vettünk! Ha évről-évre fizet be és megvan a pénze, de csak később kellene befizetnie, fizesse be most előre. Ellenőrizze, hogy kerüljön nagy potenciálú részvényalapokba ez a pénze. Ne hagyja, ha most a \”bizonytalan helyzetre” hivatkozva pénzpiaci alapba akarják dugni a pénzét. Aki sokat akar hosszútávon keresni, annak részvény alapokba kell tennie a pénzét, még ha elő is fordul, hogy átmenetileg lemegy az értéke! Ami lecsökkent 50 %-ot, azaz mondjunk 100-ból 50 lett, hogy az eredeti helyzet visszaálljon nem 50, hanem 100 %-ot kell növekedjen, hisz az 50-nek meg kell kétszereződnie, hogy 100 legyen. Még drasztikusabban látszik ez, ha 60 %-ot csökkent, és mondjuk 100-ból 40 lett, itt már két és félszeres növekedésre van szükség! És milyen mechanizmus fogja visssza, hogy tovább ne lendüljön? Gyakorlatilag semmi. Az ár-érték arányok csak hosszútávon egyenlítődnek ki.

Aki most nem cselekszik az bizony ezt az elkövetkezendő egy, maximum két évben bekövetkező két és fél – háromszoros növekedési lehetőséget hagyja parlagon! Amennyiben bármilyen részvényalapú megtakarítással rendelkezik: Ne adja el most! Semmiképp sem… (kivéve, ha pl. vegyes biztosítása van, ahol a befizetett összegnek csak töredéke kerül befektetésre) az olyan, mintha a pénze felét kidobná az ablakon. Aki így cselekszik az nem elszenvedi, hanem kihasználja a válságos időket!
Minden kedves Olvasónak további szép napot, hetet, hónapot kívánok!

Olvasói hozzászólások(0)